Településfejlesztés

Településfejlesztési feladataink

• Térképek összegyűjtése, az adatbázisok és térképek konzisztenciájának megteremtése
• Térinformatika (GIS)
• Tervezési feladatok
• Geodéziai és légi felmérések tervezési feladatokhoz
• Település Arculati Kézikönyv elkészítése
• Partnerségi egyeztetés elősegítése
• Kommunikáció a felek között
• Prezentáció
• Honlapkészítés

Felmérés és tervezés

A város geometriáját, a felszínborítást és a növényzeti struktúrákat merevszárnyú repülőgépről, kalibrált mérőkamerával készített, digitális fotogrammetriai eljárással feldolgozott felvételek alapján állítjuk elő. A távérzékelési termékek közül az elemzéshez a pontfelhő, az abból származtatott digitális felületmodell (DSM), az ebből terepi minősítéssel létrehozott digitális domborzatmodell (DTM), valamint az ortofotó-mozaik kerül felhasználásra, stabil geometriai alapot biztosítva a vizsgálatokhoz. Indokolt esetekben a folyamat terepi lézerszkenneléssel, illetve UAS - LiDAR felméréssel egészül ki.

Az ebből levezetett térinformatikai adatbázisba kerülnek be a helyszíni vizsgálattal beszerezhető adatok is.

A létrehozott digitális épület-, vegetációs- és látható közműkatasztert besugárzás-modellezéshez, városi fa- és zöldkataszteri felmérésekhez, csapadékvíz-gyülekezési modellezéshez, valamint közvagyon-kataszterezési feladatokhoz alkalmazzuk. Számos céltérkép készül a városüzemeltetés számára, az urbanisztikai és zöldfelületi vizsgálatokat általában az átlagos sugárzási hőmérséklet modellezése követi. Területegységenként kiértékelésre kerül az épületek típusonkénti száma, a földrészletek beépítettségi aránya, az átlagos övezeti épületmagasság, a közterületek aránya az övezetben, kiértékeljük a lényeges városszerkezeti és üzemeltetési különbségeket.

Az urbanisztikai vizsgálatok és a hőmérséklet modellezés eredményeinek egyik tanulsága, hogy a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott paraméterek nagyobb összefüggő területek vizsgálata során (beépíthetőség, épületmagasság, legkisebb zöldfelületi arány) sokszor nincsenek teljes összhangban a valós, tapasztalati értékekkel. Látható az is, hogy önmagában az építési övezetek paraméterei nem determinálják egy városrész klímáját, mivel bizonyos jellemzők (lombkorona fedettség, zöldfelületek kialakítása, fenntartása) ettől függetlenül változnak. Ezért a környezet- és természetvédelmi önkormányzati rendeletek jelentősége felértékelődik. A városrészek urbanisztikai jellege (pl. nagyvárosias lakótelep, kisváros, kertváros) nem tükrözi egyértelműen a terület valós klimatikus jellemzőit. Tapasztalatunk szerint a beépítettség, zöldfelületi arány és a lombkorona-fedettség alapvetően meghatározzák az átlagos sugárzási hőmérséklet alakulását, és a kisebb arányú beépítettség és nagy zöldfelületi arány mellett kedvezőbben alakul a sugárzási hőmérséklet.

A légi fotogrammetriával előállított pontfelhőből levezetett magassági és felszínborítási adatok alkalmasak klímamodellezéshez, a LiDAR-alapú adatokon már szélesebb körben alkalmazott módszertannal megegyezően.

Előfordul, hogy a fa- és cserjekataszteri alapadatoknak ellentmondóan alakultak egyes területek klímaértékei. Ennek az volt az oka, hogy a lombkoronák mérete egyedileg változtathatja a felmelegedést, illetve az épületek magassága kellő légtérarány megtartásával kevésbé befolyásolja a felmelegedést az utca szintjén. Ezért a döntéstámogatás során gondosan meg kell ismerni a vegetáció és az épített környezet geometriáját.

Kapcsolódó szolgáltatásaink